5 hónap után

Nagy sebességgel haladt az idő velem és én is az idővel.

Öt hónap van mögöttem és még öt hónap van előttem a szolgálatból, itt Nagyvázsonyban.

Nem tekintek vissza itt nyilvánosan, hanem a félidős értékelést megtartom egy kis segítséggel, hogy a továbbiakban segítségemre legyen. Hogy a maradék szolgálati időmet hasznosan tudjam eltölteni.

Addig is néhány dolog és esemény, ami történt az elmúlt időszakban.

Egyesületünknél előkészítő találkozó volt, többnyire Franciaországból és Erdélyből. Ezen program keretében, a záró napon alkalmam volt nekem is részt venni egy rövid túrában. Halimbán is voltunk, ahol finom langallót kóstolgattunk, bejártuk a legszebb helyeket.

A rákövetkező hét végét sport hétvégének neveztük el. Biciklis utunk Füredre vezetett, nem is kis távolsággal, hiszen közel 80 km-t tettünk meg. Este pedig biliárdoztunk. Hogy teljes legyen a másnap is, egy kis bemelegítőt kaptunk önvédelemből és alap mozdulatokból, a Tai-box küzdő sport elemeiből.

Pár nap és HAZA utazom, nagyon várom már. Egy kis helyváltoztatásra mindig szükség van, hogy a hétköznapok gördülékenyebbek legyenek :)

Önkéntes hét

Június 4 és 11 között önkéntes hetet tartottunk az egyesületnél. A pályázat sikeresen nyert és meg kellett valósítani. Egyik félelmem volt ezzel kapcsolatosan, hogy nem lesz annyi önkéntes és résztvevő, mint amennyit beírtunk a pályázatba. És ez így is volt.

Gyorsan érkezett a válasz és kevés idő volt az előkészületre. Feladatom lett volna, hogy plakátot készítsek, felhívást és akár szórólapot...de ez nem sikerült. Átfutottam a feladaton, amilyen gyorsan jött úgy csúszott ki a kezemből. És véleményem szerint sok múlott ezen, mert nem sokan jöttek.

A munkálatokat korábban elkezdtük, így a festéssel már kezdésre megvoltunk. A hétre nem maradt más, mint az óriás térkép megfestése és a játékok előkészítése.

Miután kimeszeltük a Teleházat, a mennyezetbe felragasztottuk Sanyival a zászlókat, a többiek addig a térképet rajzolták és festették. Valahogy a játékok alapanyagai is megérkeztek, így nekifogtunk a csiszolásnak, az alapozásnak. Miután megszáradt minden vissza költöztettünk mindent a Teleházba, lakhatóvá tettük. A többi napokat a játékok festésével valamint az önkéntes képek festésével töltöttük.

Egyik délelőtt segítségünkre voltak a Mobilitástól is a lányok.

Szombaton megnyitás és várakozás, mert összességében nem sokan tértek be az udvarra. És akik bejöttek velük játszottunk és még arcra is festettünk Mónival, csupa jó móka volt. Mi fiatalok jól szórakoztunk a játékokon, és egy kellemes napot töltöttünk el játékkal, beszélgetéssel, napsütésben.

Hogy mit tanultam a hétből?

A reklámot és toborzást soha nem szabad utolsó percre hagyni.

Az időpontokra nagyon figyelni kell.

Kommunikálni...kommunikálni...és kommunikálni...

De hogy a hetet jól zárjuk Pünkösdi Bálban voltunk szombaton és vasárnap is.

Ezt nem szeretném részletezni és értékelni.

A tánc sok mindent elárul egy emberről...és sokszor figyeltem ki hogyan táncol, de én sem hagytam ki hogy lüktet bennem a ritmus:)

Összefoglaló

Az utolsó bejegyzésem óta sok minden történt és ezt most megpróbálom összefoglalni.

Rókavadászaton Sümegen

A sümegi Városvédő és Szépítő Egyesület Ifjúsági tagozata városismereti játékot szervezett május 21-én. Mivel nem volt más programom a hétvégére, és Sümegen sem voltam még így bátorkodtam elmenni és képviselni a vázsonyi fiatalokat. Az utam nagyon szép volt arra fele, röviden lejegyzeteltem az útirányt, de mégis sikerült letérnem az útról. Viszont jó dolog, hogy vannak buszmegállók és feltüntetik merre mikor van busz, így a tájékozodással sem volt gond, hamar oda találtam. Az 5 órásra tervezett bicikli utat megtettem 2 és fél óra alatt, beleszámolva a kitérőket is:) Jól érzés, amikor idegenként megérkezve valahova teljesen egyedül van egy telefonszám, akit felhívhatsz és a rendelkezésedre áll, annak ellenére, hogy főszervezőként még sok teendői akadtak a nap folyamán. Köszönöm Anna. Barátságos fogadtatásban volt részem és egy kellemes napot tölthettem el, még a várat is meglátogattam, ami éppen nagy restaurálásnak van kitéve.

A rókavadászat elindult, gyerekekkel, sérült fiatalokkal, nagycsaládosokkal együtt. Három falkába tömörültünk egy-egy vezérrel és körbesétáltunk a városban. Különböző próbatételek és feladatok voltak, melyet a csoport kellett megoldjon. Tolókocsink is volt, vakvezetést gyakoroltunk, tanultunk, verset írtunk, énekeltünk...jól szórakoztunk. Én leginkább ismerkedtem, gyerekekkel, fiatalokkal és felnőttekkel beszélgettem. Az estét fiatalok társaságában töltöttem. A rendezvény és a találkozások, beszélgetések megerősítették bennem az akaraterőt, az elfogadást segítette számomra és azzal hogy megismerhettem sorsokat közelebb vitt egy kicsit a saját érzés és érték világomhoz.

Nyugdíjas Majális

Az egyesület és több szervezet is meghívást kapott a megyei nyugdíjas majális szervezésébe. A programban mi felvállaltuk a regisztrációs részt, a dokumentálást, idegenvezetést, játékot és a műsor konferálását.

Ezt megelőző napon napon borkóstolón, vacsorán vettünk részt, ahol megünnepeltük Antoine születésnapját és elbúcsúztattuk Emánuelt. De ez a nap reggelig kitartott, így a 2 órás alvás után kerültem a színpad közelébe, ahol a nap folyamán felkonferáltam a fellépő nyugdíjasokat, programokat és eseményeket. A többiek sétákat vezettek, illetve kvíz játékot szerveztek a szépkorúak számára.

A nap folyamán több 100 aktív és lendületes idős emberekkel találkoztam, akik énekeltek, táncoltak, szavaltak és zenéltek. Koruk ellenére a lelkük fiatal volt, élettel teli, vidám. Öröm volt bennük és számomra öröm volt látni hogy ennyi ember, ebben a korban mit tud, ha akar, ha szíve fiatal. Ezen a napon is a találkozások, beszélgetések és tekintetek sokat adtak nekem. Felismerést, ember ismeretet, közösség érzetet.

Biciklivel a Balaton körül

Mielőtt Nagyvázsonyba érkeztem volna, terveim közt szerepelt, hogy körbebiciklizem a Balatont. Munkatársamnak köszönhetően eljutottam egy szervezett Balaton-körüli túrára. Több iskolás vett részt a túrán, olyanok is akik már elvégezték a középiskolát, de visszajáró vendégei ennek a körútnak. A déli part volt a legszebb és leglátványosabb. A part mellett más volt az este és a reggel, volt egy kis csend és volt zaj is. Ott volt a tandem is, ami egy külön élmény volt, túléltem a beavatást és megtanultam a sorrendet:) Találkozások, beszélgetések nálamnál sokkal fiatalabb tanulókkal, fiatalokkal. Utazás, tekerés, izzadás és a csend. Mivel a pünkösdi zarándoklat ebben az évben kimaradt számomra így ezt az utat zarándokként igyekeztem megtenni, részben megértve, megismerve az "oda" vezető utat.

Az ezt követő hét egy pályázat előkészítéséről szólt. Azaz a pályázat válaszát vártuk, ami számomra gyorsan érkezett, túl közel volt az igen válasz a projekt kezdési dátumához. Így nem sok idő volt reklámra és a toborzásra. Számomra gyors volt, így úgy érzem és így is volt hogy nem tudtam mindent odatenni magamból, ami ehhez a munkához szükséges volt. Megbízást kaptam, amit nem tudtam teljesíteni csupán minimálisan. Átestem rajta és átlapoztam.

Ez nem csak az idő szűke miatt volt, hanem mert a honvágyam is felerősödött, elvéve a munkakedvem. De tudatosítva a hiányt, a munka tevékenység koordinálása jól sikerült, és a kitűzött feladatokat, terveket teljesítettük.

Részt vettünk a Koktél Konferencián, ahol az egyesületi képviselet és népszerűsítés mellett előadásokat hallgattunk. De ezen a napon érkezett meg újabb önkéntes társunk Mónika Sepsibükszádról, aki egy évig fog itt, Nagyvázsonyban önkénteskedni.